A szakemberek számára nem volt kétséges, hogy háromszázmillió forintból nem lehet tévét alapítani. A tévé ígéretét az RMDSZ mégis felhasználta kampányában. Azután az év elején Markó Béla is kijelentette, egyelőre nincs realitása a magyar tévének, inkább a román közszolgálati tévé magyar adása bővítését kellene megcéloznia minden erőfeszítésnek. Felmerül a kérdés a háromszázmillió forint elköltésének módozatairól, vetette fel Csinta Samu. /Csinta Samu: Délibáb Tv. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./
2005. április 21.
Április 20-án Brassóban lelkészkonferenciát szervezett az evangélikus-lutheránus egyházközség Az erdélyi magyar nemzetközösség helyzete az európai integráció folyamatában címmel. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy olyan Európát kívánunk magunknak, amelyben a „különlétek együttléte” valósulna meg. Reményét fejezte ki, hogy még ebben a parlamenti ülésszakban megszületik a kerettörvény a kisebbségi törvénytervezetről. /A kisebbségi törvény az integráció tükrében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./ A konferencia vendégelőadója Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke volt, aki szerint a magyar külpolitika és a romániai magyarság megtette a dolgát Románia uniós csatlakozása ügyében, most már a román kormányon a sor. Németh Zsolt kijelentette: az Európai Unión belül meg kell teremteni a nemzeti piacot, hiszen egy 13 milliós lélekszámú nemzet gazdaságilag is igen jelentős egységet képez. Németh elengedhetetlennek tartja a fejlesztési régiók újraszabását a természetes adottságok, a közös történelem és hagyományok figyelembevételével. Markó Béla szerint bármilyen átszervezés csakis uniós beleegyezéssel válik lehetővé, s erre 2007 előtt aligha nyílik mód. /Csinta Samu: A különlét joga az együttlétben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./
2005. április 27.
Rövidesen az erdélyi könyvkiadók és könyvkereskedők is bekapcsolódhatnak az elektronikus könyv-, térkép-, tankönyv-kereskedelembe, illetve kép- és hanghordozók kereskedelmébe, ígérte a budapesti székhelyű Sunbooks Kft. vezérigazgatója, Rényi Gábor. A cég május 4-én Kolozsváron mutatkozik be a romániai magyar könyvszakmának. A kft. számítógépes rendszere lehetővé teszi, hogy egy 50 ezer kötetet meghaladó raktárkészletből Magyarország bármelyik viszonteladója kiválaszthassa, amire szüksége van, s rendelését 24 órán belül kézhez is kapja. A vállalkozás ma 1850 – köztük több erdélyi – könyvkiadó megbízásából több mint 4000 eladóhelyet szolgál ki. Naponta 10–30 ezer kötet közötti mennyiséget visznek ki 300–1000 címre. A Sunbooks Kft. úgy számol, hogy Romániában 30–100 könyvkereskedővel kötnek majd szerződést. A világhálós csatlakozás nem igényel jelentős infrastrukturális beruházásokat, akár egy internetkávézóból is bárki hozzáférhet a rendszerhez. Kezdetben közel ezer kötetet kínálnak az erdélyi piacnak – mélyen az eredeti árak alatt. Az 50 ezres kínálatban több mint 1500 cím erdélyi kiadóktól származik. /Csinta Samu: Könyvpiac a neten. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27.
2005. május 11.
Nem volt meglepetés Csapó József lépése, már korábban is felmerült az elnök távozásának lehetősége. Az autonómia ügye egyik élharcosának, elfogadott és elismert statútumok szerzőjének számító Csapó Józsefet már jó ideje nem egységteremtőként tartják nyilván, hanem konfrontatív, emberi hiúságokon túllépni nehezen tudó vezetőként, írta Csinta Samu, a lap munkatársa. /Csinta Samu: Villámcsapás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./
2005. június 1.
Közel osztálynyi gyermek iskolaváltoztatási szándéka tette bizonytalanná a sepsiszentgyörgyi Református Gimnázium elemi osztályainak helyzetét. A Váradi József Általános Iskola keretében működő elemi tagozat végzőseinek többsége a református egyház tulajdonában lévő, a Székely Mikó Kollégiumnak is otthont adó épületben kezdené az ötödik osztályt. Ennek viszont a Váradi látná kárát, a kiesés tanári egzisztenciát is érinthet. /Csinta Samu: Mennek, hogy együtt maradjanak? = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./
2005. július 18.
A román–magyar történelmi megbékélést célzó folyamat részeként indult tizenöt évvel ezelőtt a bálványosi találkozó. Bálványoson Horia Rusu, Gabriel Andreescu, Smaranda Enache volt Orbán Viktor és Németh Zsolt, Toró T. Tibor beszélgetőpartnere, azóta valamennyien közéleti személyiségek. A néhány sátoros tábor ma már a közép-kelet-európai térség egyik legjelentősebb nyári táborának számít. Az időközben Tusnádfürdőre költözött, Tusványossá „folklorizálódott” egyhetes rendezvény hagyományos témái a demokrácia, a jogállamiság, a kisebbségvédelem és az autonómia. Az előrejelzések szerint idén több Európa parlamenti képviselő is megjelenik. – Tusványos történelmi jelentőségűvé léphet elő, ha Markó Béla és Tőkés László éppen a tusványosi sátor alatt ül le egy asztalhoz. /Csinta Samu: Tusványosi rövidnadrág. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./
2005. szeptember 28.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint az autonómiát szolgálja Románia EU-tagsága. „Nem értettünk egyet a ratifikáció időzítésével, de igennel szavaztunk, mert úgy látjuk, Románia uniós csatlakozása közelebb visz a magyar nemzeti célokhoz” – jelentette ki Németh Zsolt, aki a ratifikációról lefolytatott múlt heti vitában a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség vezérszónoka volt. Hozzátette, meggyőződése szerint Románia csatlakozása után új feltételek között megújult erővel lehet fellépni az autonómia ügyében. „Megértem az autonómia iránt elkötelezett erdélyi csoportok jó szándékát, és a szavazással kapcsolatos érzelmeit, hiszen minden eszközt meg kell ragadniuk céljaik eléréséhez” – jelentette ki Németh Zsolt. „Elégedetlenek és szomorúak vagyunk, hogy az Országgyűlés nem vette figyelembe kérésünket Románia EU-csatlakozásának ratifikációjakor – jelentette ki a Krónikának Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, támogatja Románia európai uniós csatlakozását, de nem érti, miért kellett az Országgyűlésnek megelőzni e kérdésben a többi tagország parlamentjét. Emlékeztetett arra, hogy az EMNT annak idején támogatta azt az álláspontot, hogy legyen a romániai magyarság autonómiája Románia csatlakozásának előfeltétele. Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes fontosnak tartotta, hogy Magyarország az elsők között hagyta jóvá Románia csatlakozási szerződését. Szerinte amikor Románia csatlakozásáról szavazott az Országgyűlés, azt az akaratát nyilvánította ki, hogy az erdélyi magyarok is ott legyenek az Európai Unióban a magyarországi magyarokkal együtt. A román külügyminisztérium mind az európai szolidaritás, mind pedig a barátság szempontjából gesztusértékűnek tekinti a budapesti szavazást. A tárca közleményében úgy értékelte, hogy a szavazás megerősíti az állandó támogatást, amelyet Magyarország nyújt Romániának ahhoz, hogy 2007. január elsején az Európai Unió tagjává váljon. /Csinta Samu, Gazda Árpád: Szavazás után: ki örül, ki nem. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2005. október 3.
Bensőséges rendezvénysorozattal ünnepelte a hétvégén fennállásának huszonötödik évfordulóját a sepsiszentgyörgyi Cantus Firmus vegyes kar. A története során közel 160 kórusművet megszólaltató, az 1989 előtti korszakban is több országos elismerésben részesült vegyes kar köszöntésére öt vendégkórus társaságában rendeztek ünnepi műsort Sepsiszentgyörgyön. Az ország egyik legjobb nem hivatásos kórusának tartott együttest 1980. október 2-án alapította László Attila karvezető, zeneszerző. A jubileum alkalmából emlékfüzetet adtak ki. /Csinta Samu: Telt ház tisztelgett a volt dalosok emléke előtt, és tapsolt a maiaknak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./
2005. október 6.
Huszonöt százalékkal csökkenhetnek a határon túli magyarok támogatását. A Gyurcsány-kormány 9,614 milliárd forintot irányoz elő a magyar állam jövő évi költségvetéséből a határon túli magyarok támogatására, ami mintegy 25 százalékkal kevesebb, mint a hasonló célra idén kiutalt 12,8 milliárd forint – áll a 2006. évi költségvetés-tervezetben. A kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatások kifizetésére előirányzott jövő évi keret 3,4 milliárd forint, holott erre az idén is ötmilliárd forintra érkezett igénylés, amit a magyar állam eddig nem folyósított a szétosztást lebonyolító határon túli civil szervezeteknek. A határon túli magyar felsőoktatás kerete a 2005-ös 170 millió forintról 32 millióra apad. Bizonytalanná vált, hogy megkapja-e az idei támogatásnak (1,750 milliárd forint) megfelelő keretet jövőre a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, hiszen a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) Határon túli magyarok oktatási és kulturális programjainak támogatása elnevezésű keret jövőre közel ötmilliárddal csökken: tételesen 7,248-ról 2,3 milliárdra. Kató Béla, a Sapientia-EMTE kuratóriumának elnöke elmondta, hogy Szabó Vilmos államtitkár nemrég azt ígérte a kuratórium vezetőségének, hogy az egyetemnek járó támogatás nem fog csökkenni, és az intézmény jövőre is megkapja a közel 1,8 milliárd forintot. Amennyiben nem kapják meg, akkor a Sapientia léte forogna kockán. A költségvetés-tervezet megszünteti a csángómagyaroknak szánt támogatást, amelyre idén százmillió forintot folyósított a magyar kormány. Az Oktatási Minisztériumhoz tartozó, a határon túli magyarságot támogató alapítványokra 504 millió forintot szánnak az idei 700 millióhoz képest, a határon túli közoktatás fejlesztésére 147 milliót (2005-ben 200 millió), ösztöndíj és oktatói támogatásra pedig 341 milliót (idén ez a támogatás 417 millió forintra rúgott). A tervezet közel százmillió forinttal – a tavalyi 647 millióhoz képest 566 millióra – kurtítaná a HTMH költségvetését is. Határon túli magyar tudósok támogatására az eddigi 116 helyett csupán 28,5 millió forintot költhet majd a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek tudományos ösztöndíjakat megítélő Arany János Közalapítványának jövőre nem kíván pénzt adni a magyar állam. A Transindex című internetes újság kiszámolta: miközben a magyar kormány idén a 6582 milliárd forintos állami költségvetés 0,195 százalékát költötte a határon túliakra, 2006-ban a magyar államigazgatás 7309 milliárd forintos büdzséjéből (ami 11 százalékkal nagyobb a 2005-ösnél) a támogatásokra tervezett összegek mindössze 0,132 százalékot tesznek ki. Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő, az Iskola Alapítvány elnöke felháborítónak, minősíthetetlennek nevezte a jövő évi magyar költségvetés-tervezetnek a határon túli magyarság támogatására vonatkozó sarokszámait. „Vagy súlyos hozzá nem értésről vagy az anyaországon kívüli magyarság iránti empátia teljes hiányáról árulkodnak ezek a számok – jelentette ki. A képviselő bízik benne, hogy még hasznos időben konzultációra hívják az RMDSZ-t, ahol a szövetség képviselői felhívhatják a figyelmet a hibákra és aránytalanságokra. „Legalább a 2005-ös támogatási szint fenntartását el kell érnünk, bár az idei támogatások tekintélyes részét sem folyósította a magyar állam” – nyilatkozta Kelemen Hunor. Markó Béla RMDSZ-elnök közölte: hallott róla, hogy csökkentek a támogatási tételek, de még nem volt ideje áttanulmányozni az adatokat. „Ha ez így van, akkor ez rendkívül aggasztó, hiszen legalább olyan mértékben kellett volna növekedniük a támogatásoknak, mint a költségvetés egésze. Ráadásul az igazság az, hogy már az idei évre előirányzott összegeket is késve folyósították, a Szülőföld Alap még nem indult be, és a különböző tárcák kifizetésével is gond volt. Az ezekből fakadó elégedetlenségünknek pedig már korábban is hangot adtunk” – tette hozzá Markó, aki szerint a támogatások csökkenése mindenképpen téma lesz a hétvégi, marosvásárhelyi „kis Máérten”. /Csinta Samu, Kiss Csaba: Zsugori a Gyurcsány-kormány. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2005. október 12.
A közvélemény valószínűleg soha nem fogja megtudni, mi az igazság a kémügyként elhíresült Szatmári-történetben. Az illetékesek nem is próbálják megválaszolni az alapkérdést: titkosszolgáltak Szatmáriék, vagy sem? Fontos kérdés az is, hogy a sajtó kritikusabb része vajon mi célból foglalkozott az üggyel. /Csinta Samu: Az alapkérdés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./
2005. október 19.
Merre megy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az október 20-i román–magyar közös kormányülés után? – ez foglalkoztatja az erdélyi közvéleményt. Az elmúlt héten felröppent hír – miszerint Gyurcsány Ferenc megtekinti az árvíz sújtotta székelyföldi településeket. A kormányszóvivői indoklás szerint a román biztonsági szolgálat válaszától teszik függővé a magyar kormányfő útvonal-módosítását. Egyre többen vélik úgy, hogy az erdélyi magyarság „büntetésben van”, amiért nem rejtette véka alá csalódását a népszavazási „nem” után. Akadozik a határon túli magyarságnak szánt pénzbeli támogatások folyósítása. /Csinta Samu: A szembesülés esélye. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./
2005. október 21.
A kormányfői találkozó utáni a két kormányfő sajtófelelősei három-hárommal maximálták a romániai és magyarországi kérdezők számát. A romániai magyar sajtó képviselői egyik csapatba sem kerültek be. Gyurcsány emberei a sajátjaikat részesítették előnyben, Tariceanué pedig a központi bukaresti orgánumok képviselőit. Az utóbbi sajtósa, Oana Marinescu ingerült hangon vonta felelősségre Csinta Samut, a Krónika munkatársát, hogy milyen jogon mászkál az újságíróknak nem engedélyezett területen. Csinta csak azt kérdezte volna meg, hogy a kormányülésen esett-e szó a különböző autonómiaformákról, illetve ezeknek a magyar kormány által próbálgatott alternatív kompenzációs formáiról. Nem sokkal korábban a román kormányfő azt fejtegette: úgy kell dolgozni, hogy országainkban a kisebbségek ne érezzék másodrangú állampolgárnak magukat. /Csinta Samu: Szájzár. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./
2005. október 31.
Hiánypótlónak hirdette magát a hat évvel ezelőtt, 1999. október 30-án megjelenő Krónika. Most is úgy érzik, a Krónikának a színesedő, pluralizálódó hazai magyar közélet megjelenítőjének kell lennie. Olyan fórumnak, amely felvállalja a sajtónak kizárólag jól álló ellenzéki szerepet, másrészt pozitív diszkriminációban részesíti a bimbózó közéleti-civil kezdeményezéseket. /Csinta Samu: A hatodik: önmagad légy. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./
2005. november 9.
Hét kötelezően privatizálandó vállalatot koloncként cipeltek magukkal a román hatóságok a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások során, ezek továbbra is egyre súlyosabb gondként nehezednek a kormányra. A szocializmusban közel hatezer embert foglalkoztató, most egyfajta privatizációs hajrához közeledő két brassói mamutgyár esete mégsem nevezhető példaértékűnek. A romániai privatizációs folyamat nem kínál egyebet nyomasztó, gyanakvásoktól és pénzmosásoktól terhes precedenseknél. /Csinta Samu: Szép új világ. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./
2005. november 25.
Az Erdélyi Disputa Egyesület nyilvános vitasorozatot szervezett arról, hogy milyen szerepet vállalhatnak a fiatalok a korrupció elleni harcban. Az Egyesült Államok nagykövetsége által támogatott projekt öt városban, összesen tíz iskolában zajlik augusztustól jövő év áprilisáig. Magyarul két helyszínen, Székelyudvarhelyen, illetve Kolozsváron tartottak megbeszélést. A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceumban november 23-án került sor a találkozóra, amelynek meghívottja volt Boros János alpolgármester, Bodó Barna egyetemi tanár, és a Krónika vezető szerkesztője, Csinta Samu. Bodó Barna szerint egyértelmű: ahol megjelenik a korrupció, ott megszűnik a szabad verseny. Boros János alpolgármester arról szólt, hogy bizonyítékok hiánya, illetve az áldozatok félénk magatartása jócskán megnehezíti a jelenség elleni küzdelmet. Csinta Samu felvázolta azokat a módszereket, amelyeknek segítségével nagyobb vállalatok és kisebb politikusok időnként megpróbálják megvesztegetni az újságírókat. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Fiatalok a korrupció ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
2005. december 5.
Ma nem téma Magyarországon december 5-e. De vajon hogy éli meg mindezt az erdélyi magyar? Az elmúlt év talán segített abban, hogy feldolgozza: boldogulását legfeljebb egyénként keresheti a siker reményével az anyaországban, mert egymagában könnyebb prédája a hitét, tartását felőrölni kész hatalmi mechanizmusoknak. A nemzet részének számító, határon túl élő kisebbségként nincs szükség rá, írta Csinta Samu. /Csinta Samu: Évforduló. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2006. január 6.
Dan Manolachescu, a sepsiszentgyörgyi Közösségért Egyesület elnöke elmondta, sokan vannak, akik nem értenek egyet a helyi románság félhivatalos képviselőinek, hangadóinak álláspontjával. Képtelenek békülékeny hangot megütni a magyar szervezetekkel való tárgyalásokkor. Szeretnék elérni, hogy tíz év alatt a térségben a román és a magyar közösség tagjai normálisan tudjanak kommunikálni. Sok román nemzetárulónak bélyegzi őt ezért, azt mondják, eladta magát a magyaroknak. Manolachescu úgy érzi, hogy vegyes családban felnőve a legjobban tudja képviselni a románok és a magyarok közös érdekeit. /Bíró Blanka: „Üljünk egymás asztalához”. Beszélgetés Dan Manolachescuval, a sepsiszentgyörgyi Közösségért Egyesület elnökével. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./ Nyilvánvaló dolgokat mondott ki a sepsiszentgyörgyi Közösségért Egyesület elnöke, szavai mégis furcsán hangzanak. Természetes igény a két együtt élő nemzeti közösség normális együttélése. Székelyföldön ritkán adódnak nemzetiségi kérdésből eredő nézeteltérések, a többség nagyítóval keresi – és többnyire meg is találja – elnyomattatásának kézzelfogható jeleit, s ezt világgá kiáltja. /Csinta Samu: Együtt ülni. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./
2006. február 23.
“Távozásom családi okokra vezethető vissza. Három és fél évvel ezelőtt, amikor elvállaltam a tisztséget, úgy állapodtunk meg: heti két napot leszek Kolozsváron, három napot Székelyföldön, ahol a családom él. Ez működött másfél évvel ezelőttig, amikor egy csomó új dologba vágtunk bele, s így már nem volt lehetőségem a családommal lenni. Éppen ezért személyes indíttatású a távozásom az igazgatói székből, amit a többségi tulajdonos képviselői tudomásul is vettek” – nyilatkozta Lukács László, a Krónika leköszönő cégvezetője, aki áprilistól székelyudvarhelyi otthonához közelebb, Csíkszeredában fog egy ottani vállalatot irányítani. Lukács László tagadta, hogy távozásának köze lenne a tulajdonosi szerkezetben bekövetkező esetleges változásokról szóló híresztelésekhez. “A Krónika nem eladó” – cáfolta a kiadó eladásáról szóló híreszteléseket Werner Péter, a kiadó többségi részvényeit birtokló, Budapesten bejegyzett Hungarom Média Kft. képviselője is. A korábban a Krónika vezérigazgatói és felelős szerkesztői tisztségét betöltő Werner azonban nem zárta ki azt, hogy szóba jöhet magánál a Hungarom Médiánál “a tulajdonosi körön belül az egymás közötti tulajdonviszony-átrendezés”. “Mindaddig, amíg a tárgyalások zajlanak az új befektetővel, és amíg a végeredmény nem ismeretes, nem tudok a lap irányvonalának esetleges megváltozásáról beszélni” – szögezte le Csinta Samu, a Krónika napilap felelős szerkesztője. /Krónika: a vezetőváltást tulajdonosváltás is követi? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2006. március 13.
Radetzky András, a székesfehérvári Fehérvár Rádió tulajdonosa és ügyvezetője március 10-én mutatta be A helyi rádió című könyvét Kolozsváron. A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Kommunikációs Intézetének megbízott oktatója. A Gaudeamus Könyvesboltban most induló nyílt sajtófórum sorozatról hiányoztak a rádiósok, a média szakos diákok. A Krónika főszerkesztője, Csinta Samu beindította beszélgetésen a szerző a saját városában működő kereskedelmi rádió műhelytitkaiba engedett betekinteni. Orbán Katalin, a Kolozsvári Rádió magyar osztályvezetője a közszolgálatiság értékközvetítő szerepéről beszélt. Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője az erdélyi magyar média helyzetéről rögtönzött képet. /B. Á.: Induló nyílt sajtófórum. Magyar kereskedelmi rádió Kolozsváron is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2006. július 18.
Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
2006. július 19.
Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez a jelenleg megjelenő magyar nyelvű napi, heti és havilapok élén álló személyek listáját, amely az átvilágító testület asztalára kerül. Csinta Samu, a Krónika napilap főszerkesztője a kezdeményezést „önmagában hasznosnak és erkölcsösnek” tartja. Szűcs László, az Erdélyi Riport felelős szerkesztője örvendetesnek tartotta a kezdeményezést, amit „a dőlni készülő dominósor első kövének” tart. Figyelmeztetett: lehetnek érintettek, akik megússzák a szembesülést, s félő, akadnak olyanok is, akik »kabátlopási ügybe« keverednek. Kántor Lajosnak, a Korunk főszerkesztőjének nincs kifogása az átvilágítás ellen. Időközben az ÚMSZ listája új nevekkel egészült ki. Felkerült rá Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője, illetve Hodgyai Géza, az Új Kelet lapigazgatója. Emellett önmagát javasolta átvilágításra Boros Ernő, a Nagykároly és Vidéke főszerkesztője, valamint Krajnik-Nagy Károly, aki korábban a Brassói Lapok és az Előre szerkesztője volt. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke javasolta, hogy az átvilágítás érintse a jelenleg Magyarországon tevékenykedő, de Erdélyből elszármazott újságírókat is: Csáky Zoltánt, Cselényi Lászlót, Heltai Pétert és Bodor Pált. A Civic Media csupán a romániai sajtóban jelenleg dolgozó szerkesztők, publicisták átvilágítását kérheti. /Cseke Péter Tamás: Tiszta hangok II: dől a dominósor? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./
2006. július 20.
Egy hónappal az árvíz után csak túlélőadag jut már élelemből és vízből a Beszterce-Naszód megyei Felsőilosva község lakosainak. Az állam továbbra is felkészületlen a katasztrófahelyzetek kezelésére. Nincs fórum, pénzügyi ellenőrző szerv, amely átvilágítaná a segítségek felhasználási módját. /Csinta Samu: Túlélők és csomagok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./
2006. augusztus 21.
Hogyan értelmezhetők Demszky Gábor, Budapest főpolgármesterének szavai: dolgozni és élni hívja a határon túli magyarokat a minden magyarok fővárosába? A sok ellenkező előjelű, egyértelműen elutasító megnyilvánulás után kérdés, ki hisz ma már a hasonló szavakban. Mostani „békeüzenete” egyelőre inkább irritáló, mert tele van az egyszerű halandó számára beválthatatlan ígéretekkel. Az átlagosan tájékozott erdélyi magyar ugyanis tudja, hogy az évente épülő több ezer budapesti lakás nem az ő pálya- és életkezdő zsebére szabott. Azzal is tisztában van, hogy a formai magyar identitás megszerzése többéves tortúra. Elképzelhető az a hivatalosan soha be nem vallott nézet sem, miszerint a kontrolláltan, szinte egyedenként befogadott magyart nagyobb eséllyel lehet megszabadítani otthonról hozott „téveszméitől”. Vagy csak egyszerűen küszöbön a magyarországi önkormányzati választás, és az áttelepült magyarok el nem hanyagolható szavazóréteget képviselnek? /Csinta Samu: Toborzó. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./
2006. augusztus 29.
Konkrét lépéseket várnak a felek a novemberi magyar–román kormányüléstől. A két ország eddigi kapcsolattartása persze eddig is csak elvétve lépett túl a mosolydiplomácia határain. A tavalyi történelmi közös kormányzás óta alig történt valami a kétoldalú kapcsolatok érvényesítésében, még a közös útlevél-ellenőrzés is várat magára a két országhatár közötti senkiföldjén. A kisebbségi törvény nem halad, a Sapientia Egyetem állami akkreditálása, egyben finanszírozása terén sincs változás, a Gozsdu Közalapítvány parlamenti ratifikálása sem történt meg. Egyetlen megvalósulás a csíkszeredai magyar főkonzulátus. A félkudarcokat jegeli a puha magyar diplomácia. A román fél számára elegendőek a látszateredmények, a magyar diplomácia pedig nem lép. /Csinta Samu: Diplomáciai melegítés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./
2006. október 5.
Minden alapot nélkülöző értesülésnek tartja Vincze Mátyás, a Magyar Távirati Iroda (MTI) vezérigazgatója azokat a híreszteléseket, miszerint az Illyés Közalapítvány (IKA) felszámolása negatívan befolyásolná a határon túli magyar sajtótermékek MTI hír- és képanyaggal való ellátását. Az MTI szolgáltatásainak elmaradásával kapcsolatos aggodalmak mellett az is elterjedt: mivel megszűnése nyomán az IKA nem folyósíthat támogatást a Magyar Televízió és a Duna Televízió Kárpát-medencei anyagainak továbbítását, illetve az élő kapcsolatot biztosító optikai kábelrendszer bérléséhez, a televíziók kénytelenek lemondani a határon túli közvetítésekről. „Szó sincs ilyesmiről” – szögezte le a Krónikának Bódis Gábor, a Duna Televízió integrációs igazgatója. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ígéretét tolmácsolva Kelemen Hunor elmondta: a magyar kormány 2007-ben nem szándékozik csökkenteni az IKA 2006. évi, közel egymilliárd forintos támogatási keretét. /Benkő Levente, Csinta Samu: A magyarországi információtámogatás nem vész el, csak átalakul. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./
2006. október 24.
1956 évfordulójának ünneplése közös szégyene „a népelégedetlenséget cinikus módon bagatellizáló kormánynak és a népelégedetlenséggel egyre rosszabbul gazdálkodó ellenzéknek”. Közös szégyene utcára vonulási jogával élő, de provokatív elemeket soraikba engedő polgároknak. Szégyene a rendfenntartó elemek parancsnokainak. És szégyene elsősorban Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, aki moralitást, empátiát, politikai és emberi felelősségtudatot nélkülöző viselkedésével gyászosan történelmivé avatta ötvenhat véráldozatát, írta a Krónika. /Csinta Samu: A szégyen napja. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./
2006. október 30.
Váratlanul, döntése indoklásának megtagadásával távozott a közéletből Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, nem válaszol sem mozgalmi vezetőtársai hívására, sem pedig a nyilvánosság érdeklődésére. Ez a távozás magánemberként kifogásolhatatlan gesztus volna, a magyarság nagy tömegeket megmozgató civil szervezetének vezetője esetében azonban megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan. A feje tetejére állította azt a menetrendet, amely az immár közösnek mondott autonómiatörekvéseket segíthette volna közelebb a megvalósuláshoz. /Csinta Samu: Homok a szemben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./
2006. november 10.
Hétéves a Krónika napilap. Hagyományosan Marosvásárhelyen tartják az ünnepi rendezvényt. Ennek része a Miss Krónika szépségverseny, rangos fellépők is lesznek, így a magyarországi Nox együttes. A Krónika első hét éve megteremtette a másként gondolkodó újságírót. A Krónika szakmai műhelye az idők során több szerkesztőséget is ellátott szakemberekkel. A napilap most új székházban új arculattal folytatja munkáját. /Csinta Samu: Születésnap önökkel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./
2007. január 5.
A nem kellőképpen előkészített módosításokból fakadó bizonytalansági tényezőkkel is szembesülni kényszerül az év első periódusában a romániai magyar vállalkozó. A kisebb összegű támogatások várható kiiktatása most a civilszféra kezdeményezéseinek – például a településünnepek megrendezésének – ellehetetlenülését vetíti elő. A kitaposott ösvények egy része járhatatlanná vált. /Csinta Samu: Eltaposott ösvények. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./
2007. január 24.
Becsapta maga mögött a kaput az RMDSZ az Európa parlamenti jelöltek rangsorolásával. A lista első három, EP-mandátummal biztató helyén a szövetség belső nomenklatúrájához tartozó jelöltek neve sorakozik, s csak negyedikként következik az első olyan személy neve, aki révén hitelesen nyilvánulhatott volna meg az RMDSZ integratív szándéka. Ez bizonyítja, hogy a témakörben zajlott Markó–Tőkés tárgyalássorozat nem volt több puszta porhintésnél, írta Csinta Samu, a lap felelős szerkesztője. /Csinta Samu: A mese vége. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./
